Veszprémi Gizella Királyné Múzeum, 1985–: a veszprémi főegyházmegye művészeti gyűjteménye. – Előzményei: Hornig Károly püspök (1888–1917) a sümegi ferencesektől több úri hímzéses oltárterítőt és miseruhát gyűjtött, s sümegi nyaralójából Veszprémbe hozatta az értékesebb képeket, szobrokat; Bánáss László pp. rokonának, Széchenyi Miklósnak gyűjt-ét örökölte és helyezte el uitt; Klempa Sándor ap. kormányzó az egyhm-t járva tp-ok, pléb-k raktáraiból, padlásairól mentette az értékeket. – A begyűjtött anyagnak 1959–80: a püspöki palota adott otthont. Önálló múz. létesítése az 1980-as évek elején vált lehetővé. Szendi József pp. a Tejfalusi knk. házat (Vár u. 35.) jelölte ki a ~ közp. épülete számára. Időszakos kiállításai vannak a veszprémi piar. tp-ban, a Szt Mihály bazilika altp-ban és az egyhm. különböző kiállító helyein. A Gizella-kápolna és a Szt György-kápolna is a ~ kezelésében van. – A műkincsek leírását és leltározását Brestyánszky Ilona, Lovag Zsuzsa, Németh Annamária, László Emőke, Kolba Judit és Dávid Katalin művészettörténészek végezték. – A veszprémi egyházművészeti gyűjt. jelenleg több ezer darab történelmi, képző- és iparművészeti emléket őriz. A sokoldalú anyag ötvös-, textil-, szoborgyűjteményből, festészeti és grafikai gyűjt-ből, porcelán- és kerámiagyűjteményből áll, ezenkívül kolostormunkák és népi szakrális emlékek egészítik ki az anyagot. – Kiemelkedő műkincsei között tartják számon a 11. sz. bizánci típusú ereklyetartó bronz mellkeresztet, az aranyszállal átszőtt bordó selyem miseruhát, az ún. Vetési casulát, mely a 15. sz. olasz munka. Padányi Biró Márton 1750 k. készült ezüst kelyhét, ugyancsak Biró Márton 18. sz. közepéről származó tűzaranyozott ezüst úrmutatóját, amelyet aláfóliázott színes üvegkövek díszítenek sárgaréz foglalatban. Nagy értékű Biró Márton 18. sz. ezüstbrokát, zsinórhímzéses miseruha készlete. Az osztrák műremek Mária Terézia (ur. 1740–80) adománya. Zita kirné koronázási ajándéka J. C. Kinkosch által Bécsben, 1916: készített aranyozott ezüst pásztorbot. A gyűjt. értékes darabjai a 15–16. sz: készült kehely, cibórium és úrmutató. Cs. K.